A részleges kisülések méréséről általában

Részleges kisülés mérő műszerek
Részleges kisülés mérő műszer oszcilláló vizsgáló feszültséggel – OWTS®

Bármely villamos berendezés szigetelésében előfordulhatnak részleges kisülések, amelyek mérése az egyik leghatékonyabb módszer szigetelések diagnosztikájára. „A szigetelésekben kialakuló erőterek erősen inhomogén részein a nagy helyi térerősségek hatására a gáznemű, ritkábban folyékony szigetelőanyagok villamos szilárdsága helyileg részlegesen „letörik”, azaz részleges átütések lépnek föl (a részleges átütés, részleges kisülés, részkisülés, részletörés azonos fogalmak).

Ezek a kisülések az erőtérnek csak kis részére terjednek ki, tehát nem okozzák a teljes szigetelés közvetlen átütését vagy átívelését, viszont az állandó jelenlétük, az állandóan kifejtett kémiai és fizikai hatásuk a kisülés helyén a szerves szigetelőanyagokat roncsolja, így csökkenti a szigetelés élettartamát, hosszabb-rövidebb idő után a szigetelés teljes átütését idézheti elő. [1]

Részleges kisülés különböző feltételek mellett keletkezhet:

  • gázokban és folyadékokban az erősen inhomogén erőterek legnagyobb térerősségű részén, ez a koronakisülés,

  • szilárd szigetelőanyagok gázzal töltött üregeiben, illetve folyadékokban keletkező gázbuborékokban, ez a belső (vagy üreg-) kisülés,

  • különböző halmazállapotú szigetelőanyagok határfelületén úgy, hogy a keletkező kisülés csak az egyik elektróddal érintkezik, ez a felületi vagy kúszó kisülés.

A felületi és belső kisülések és egyes esetekben a koronakisülések is, roncsolják a szigetelőanyagokat és ezzel csökkentik a szigetelés élettartamát, rövidebb-hosszabb idő elteltével a szigetelés átütését, átívelését okozzák.

Roncsoló hatásuk függ fajtájuktól, intenzitásuktól és fellépésük helyétől, ezért a vizsgálatok célja jelenlétük kimutatásán és intenzitásuk mérésen túlmenően a különböző eredetű részkisülés fajták elkülönítése és lokalizációja is. A részkisülés egy-egy aktív szakasza következtében a Cx kapacitású próbatárgy kapcsain Du feszültségváltozás, illetve ezzel kényszerkapcsolatban Dq=DDCx töltésváltozás lép fel. Ez a Dq töltésváltozás a részleges kisülés látszólagos töltése. A Du feszültségváltozás hatására, illetve aDq töltésváltozás kiegyenlítésére a próbatárgyhoz csatlakozó áramkörben áramimpulzus jön létre. A részleges kisülések mennyiségi jellemzése, villamos módszerekkel való mérése minden esetben ezen áramimpulzusok érzékelésén, mérésén és feldolgozásán alapul.

A részleges kisülés a feszültség fel-, illetve leszabályozása közben történő regisztrálása, a részleges kisülés intenzitásának, fázishelyzetének, gyakoriságának, stb. a vizsgálófeszültség nagyságának függvényében való elemzése.

A részleges kisülés áramimpulzusainak a szinuszos vizsgálófeszültség egy periódusán belüli fázishelyzet-eloszlása fontos szerepet játszik az egyes részkisülés fajták elkülönítésében és így veszélyességük megítélésében. Megfigyeléséhez feltétlenül szükséges a részkisülés áramimpulzusok (ill. az azokkal közvetlenül arányos jelek) és a vizsgálófeszültség fázishelyes egy-idejű megjelenítése oszcilloszkópon.

Felhasznált irodalom

[1] Luspay Ö. szerk.: Közép- és nagyfeszültségű hálózati berendezések diagnosztikai vizsgálata. (Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete, Budapest, 2000)